2016. december 1., csütörtök

The Übertones – Mad Vendetta

The Übertones – Mad Vendetta (2014) Mivel Angliában az Independent Voice és a Combat 18 jól behatárolható klikkeket alkot, így csupán idő kérdése volt, hogy a maroknyi C18-as alakulat mikor hoz össze valamiféle project-et, ami amúgy annyira nem jellemző feléjük, mint a „másik” táborban. A „The Übertones” Razor’s Edge és No Remorse tagok társulásából született, de össze-vissza csak egy mini Cd-ről van szó 5 számmal. A mikrofonnál végig Andy énekel, de egyébként is úgy hangzik, mintha egy RE lemezt hallgatnánk. Kiemelkedő dalt nem találtam. Eléggé egysíkú az egész korong, ami ilyen kaliberű muzsikusoknál így is elfogadható, de azt hiszem ezzel el is mondtam mindent. A legtöbben valószínűleg csak a „RE&NR” címke miatt veszik meg mert egyébként simán elmennének mellette. 5 Szám 17:05 perc

Max Resist – No Escape

Max Resist – No Escape (2015) A jewSA egyik legrégebbi RAC csapata ’15 decemberében végre megtörte a jeget, és majdnem 10 év után leszállította a zenekar 5. nagylemezét. Bár a United In Pride Vol.2 split-en már sejthető volt, mire számíthatunk, mégis meglepődtem egy picit. A Bully-k „From Amerika With Love”-ja ugrott be első hallgatás közben, és azt is leírom, miért. Ott is rendesen hanyagolták a politikát, és annyira fülbemászó muzsikát készítettek, ami már-már a stílusváltás határait feszegette. Amennyire látom, az egyetlen olyan dal, amiben jelentős szerepet kap a politika, az a „The Fire” elnevezésű ISD emlékdal, ami elég formabontóra sikeredett. Persze a többi sem a jeruzsálemi pászkabár törzsvendégeinek szól. Hiszen az „Invaders” sem éppen pozitívan beszél a nyugatot fenyegető (mit fenyegető, kézzel fogható) invázióról, de ezek csak amolyan morzsák, ahhoz képest, ahogy egykor az ellent gyalázták a srácok. Az eredeti felállásból egyébként csak az énekes maradt, és az ő hangja is rengeteget változott. Néha komolyan csak azért kaptam fel a booklet-et (12 oldalas), hogy ellenőrizzem, tényleg a Max Resist-tel van-e dolgom. Nekem nagyon bejött ez az új Resist, de a sok változás miatt nem tudom, a régi rajongók hogyan fogadják majd. Legnépszerűbb kiadványuk a mai napig a „Second Skin”. Kiváncsi vagyok a No Escape tud-e ezen változtatni. 11 Szám 43:03 perc

Bound For Glory – Feed The Machine

Bound For Glory – Feed The Machine (2011) Aki figyelte a ’00-ás évek második felének keményebb RAC kiadványait, az könnyen kikövetkeztethette, hogy Ed és Joel újbóli felbukkanása a különböző lemezeken már egy nagy visszatérés előszele lehet. Az egyre nagyobb mozgolódás a minnesota-i végeken végül valóban egy „comeback”-ben csúcsosodott ki. ’11-ben a „Hate Train”-t újra pályára állították, és gőzerővel robogni kezdett. A PC Records 16 oldalas profi szövegkönyvet prezentált a bő 40 perces lemezhez, ami azt hiszem sokak várakozását felülmúlta. A csapat profizmusához kétség sem fért soha, nem véletlenül voltak annyira népszerűek. Ed elmondása szerint még világhírű metálbandák is hallgatták a lemezeiket, ami talán nem meglepő, mint ahogy az sem, hogy ezek állítólag csak a politikai korrektség miatt nem méltatták (vagy inkább nem merték méltatni) a BFG albumokat. A tartalomra –azóta mindenki tudja-ezúttal is megérte várni, igaz ezúttal sokkal többet kellett, mint korábban. Az „Of Old Ways” nevezetű intrót 11 sláger követi, amiből bőven válogathat a nagyérdemű. Én soha nem voltam BFG rajongó, de a munkájukat mindig sokra tartottam, és amit a FTM-nel produkáltak csak megerősített abban, hogy nem tévedtem. A FTM nem más, mint egész egyszerűen egy mestermű. 12 Szám 41:25 perc

OIskank – Combat Urbain

OIskank – Combat Urbain (2000) Pár demó, és egyetlen nagylemez maradt csak ezután a retro RAC muzsikát játszó francia banda után. Pedig veteránokról van szó, akik még valamikor ’85-ben kezdték. Talán nem olyan jók, mint ismertebb honfitársaik, de a különbségek nem egetrengetőek. A szövegekhez ismét nem tudok hozzászólni, de a muzsika alapján Evil Skins / Skinkorps rajongóknak bátran merem ajánlani őket. 12 oldalas szövegkönyv fényképekkel, életrajzzal, és persze a szövegekkel. 12 Szám 44:41 perc

Batallón De Castigo – Cana De Espana

Batallón De Castigo – Cana De Espana (1998) A ma már szintén legendának számító BDC meglehetősen fura érzéseket keltett bennem, mikor először hallottam a zenéjüket. A minimális szövegkönyvbe (4 oldal az egész) csavart korongon rock/metál egyvelegét hallhatjuk, amiben inkább az utóbbi dominál. De ez nem az a klasszikus, a spanyoloknál hagyományosnak számító muzsika, ami annyira egyedi, és fülbemászó, hogy elsőre elvarázsolja az embert, hanem egy sokkal nyersebb, illetve monotonabb valami. Ehhez egy szintén szokatlannak számító énekhang, és énekstílus társul. Ezek eredményeként a BDC a spanyol fronton mindenképpen egyedinek számít, de mivel csak nyomokban fedezhető fel benne az, amiért én megszerettem a hispán kollégák zenéjét, ezért nem lett kedvenc. 10 Szám 31:41 perc

Thunderrock – Voice Of Freedom

Thunderrock – Voice Of Freedom (1996) Egy nem igazán ismert válogatás a ’90-es évek derekáról. A 8 oldalas borítóba csavart lemez 6 csapatot vonultat fel. Az ismertebb nevek Squadron, Brutal Attack, Ravens Wing, Bound For Glory mellé 2 ismeretlen német bandát is beraktak. A „T(19)88” két nótája, illetve a „Workingclass” egyetlen szerzeménye mellett nagyobb csalódás az, hogy a nagyok összes itt prezentált száma kijött az éppen aktuális soralbumukon. Ez engem akkoriban a legkevésbé sem zavart, mivel az ember általában örült, ha egyáltalán hozzájuthatott valami igényes külföldi zenéhez. Mai szemmel azonban nem sok értelme van az ilyen válogatásoknak, hacsak nem támogatásról van szó, de jelen esetben erről szó sem volt. 11 Szám 57:53 perc

The Voice – Rage

The Voice – Rage (1996) Őszintén meglepődtem, amikor először meghallottam a The Voice-os fiúk második lemezét. A sok nagy amerikai név mellett fel-feltűnedező zenekarról azt hittem egy amolyan második vonalbeli csapatról van szó, akik nem teljesen kutyaütőek ugyan, de igazán soha nem fognak labdába rúgni. Aztán itt van a „Rage”, amin felváltva sorakoznak a dallamos balladák, és az energikus WP rohamok, amik abszolút nem maradnak el a kortársak titánjaitól. A TV ennek ellenére soha nem lett annyira népszerű, mint kollégái. Mert, mert… Fogalmam sincs miért nem. 12 oldalas széthajtható szövegkönyv. 16 Szám 52:42 perc