2015. november 1., vasárnap

Tors Vrede – Ave Victoria

Tors Vrede – Ave Victoria (2013) A Midgard Records azt írta erről a lemezről, hogy ez minden idők legjobb svéd albuma. Bátor kijelentés annak fényében, kik is képviselték Svédországot a RAC palettán az elmúlt évtizedekben, és azért is, mert ez a kiadó gondozza a Pluton Svea, és Saga lemezeit is. Vitatkozni most kivételesen nem fogok, már csak azért sem, mert ez az anyag engem is meggyőzött. Energikus, lendületes RAC, amihez hasonlót nem is tudom, mikor hallottam utoljára a sárga-kékektől. Angol, svéd nyelv egyre megy, ez is, az is jól áll nekik. Az utóbbi évek egik legkellemesebb meglepetései voltak ők. Az egyetlen, aki elhomályosíthatná a munkájukat, még remélhetőleg sokáig nem fenyegeti őket ezzel, mivel én csodás énekemet a valkűröknek tartogatom. Fantasztikus korong, és persze „Éljen A Győzelem!”. 11 Szám 37:47 perc

Sleipnir & Heiliger Krieg – Kampfgefährten

Sleipnir & Heiliger Krieg – Kampfgefährten (2012) Ha két elsővonalbeli banda összeáll egy közös lemez elkészítésére, abból általában valami nagyon jó fog kisülni. Erre gondolhatott a Front Records is, amikor piacra dobta a Sleipnir és a Heiliger Krieg közös lemezét. Nos, a Sleipnir-rel a Nemesis-szel készített splitjük óta óvatosabb vagyok, de a másik szereplő miatt semmiképp sem hagytam volna ki ezt a korongot. A megérzésem most sem hagyott cserben. Bár a Sleipnir is hozza a formáját, azt kell mondanom, hogy a CD második részét viselte meg jobban a zenei ízlésem. 5-5 nóta a csapatoktól, a szokásos közös dal nélkül alig bő félórában, mégis azt kell mondanom, a 2012-es év egyik legjobb split-je. 12 oldalas booklet, valkűrőkkel, világháborús katonákkal, és elolvashatatlan szövegekkel. 10 Szám 35:03 perc

Frontalkraft & White Wash – Voices Of Unity

Frontalkraft & White Wash – Voices Of Unity (2008) Az amerikai és német zenekar közös lemezének van magyar vonatkozása is. Ugyanis, mivel az európai turnéra a WW egyik tagja nem tudott eljönni, egy magyar zenész segítette ki a bandát. Nem csak ennek köszönhetően, de valószínűleg ennek hatására is jó pár magyar vonatkozású kép is helyet kapott a 16 oldalas szövegkönyvben. Ennek használatát egyébként fokozottan javaslom, mivel a dalok ebben a sorrendben szerepelnek a CD-n, a számlista önmagában megtévesztő lehet. Igazából a két csapat ugyanazt nyújtja, amit már eddig megszokhattunk tőlük (5-5 dal, illetve multimédiás rész). A WW tolja ezt az OIcore-szerű valamit, ami most valahogy jobban elnyerte a tetszésemet, mint korábban, a Frontalkraft pedig a már szokásos, de bevallom nekem már egy kicsit unalmas, elsővonalbeli, de eléggé klisés rechtsrock-kal operál (köztük a „Schwarz Ist Die Nacht” angol verziójával). Ez egy jó, de teljesen átlagos split, amivel el van egy darabig az ember, de nem valószínű, hogy évek múltával, áhítattal emlékezne vissza a zenei élményre. 10 Szám 40:51 perc

Tribal Terror Hooligan DVD

Tribal Terror Hooligan Az NS88 Videos huligán sorozatának 3. részéről nem sok mindent tudok elmondani. Menü nincs, a minőség elég gyatra. Megint fogtak egy rakás kisvideót mindenféle verekedésről, zavargásról, amiknek főszereplői túlnyomórészt huligánok, és összemásolták őket. Ebből kapunk szokás szerint körülbelül egy órányi anyagot. Nagyvonalakban ennyi. Ha valaki szerette a többit, az ezt se mulassza el! A többiek messze kerüljék el! 60 Perc. Menü nincs. Rossz VHS minőség.

Weisse Wölfe & Komando Ost – Kampfansage

Weisse Wölfe & Komando Ost – Kampfansage (2013) Az osztott lemezeknél általában mindig van egy húzó zenekar, ami mellé társul egy (esetleg több) kevésbé ismert név. Ha ez erre a split-re is igaz, akkor itt a vásárlócsalogató mindenképp a C18 fehér farkasai, akik ez alkalommal a szintén nem kezdő, de kevésbé ismert keleti kommandóval szűrték össze a levet. A stílusuk hasonló, és nem is igazán vélek nagy különbséget felfedezni a két banda között. Nem kapunk kimagasló zenei megoldásokat, vagy világmegváltó gondolatokat, csak a szokásos német R-t, meg A-t, meg persze a C-t, úgy ahogy az a nagykönyvben meg van írva. 8 oldalas, igényes szövegkönyv. 13 Szám 61:41 perc

Mind Terrorist – Once Upon A Heartbeat

Mind Terrorist – Once Upon A Heartbeat (2012) A ’90-es évekbeli nyaralásaim szinte kivétel nélkül Görögországhoz voltak köthetőek (talán főleg azért, mert olcsóbb volt, mint a Balaton). A szüleim fogtak minden nyáron, és kíméletlenül rángattak magukkal a dél-európai ország valamelyik csücskébe, hogy pihenjünk, aztán gyorsan hazamentünk, és megpróbáltuk kipihenni a nyaralást. Soha nem voltam túlságosan oda a latin népekért, de a görögöket egy idő után kifejezetten utáltam. Bár az Arany Hajnal-ról már akkor is lehetett infókat hallani, én a görög szigeteken nem csak, hogy nem láttam hazafiakat, de folyamatosan vörösökbe botlottam. El is könyveltem az egész térséget egy komcsi bandának, akiknek csak azt kívántam, hogy kapják csak meg azt a kommunizmust, amire annyira vágynak. Aztán a Golden Dawn előretörése némileg megváltoztatta bennem ezt a képet, és őszintén meglepődtem, hogy a görögök között vannak olyan emberek, akik akár az utcán is harcolnak a hazájukért. Továbbra is fenntartom, hogy a görögök nagy része egy baloldali féreg (ahogy sajnos a magyaroké is), de szerencsére egy osztrák festőművész már bebizonyította, hogy egy elszánt kis csoport is képes világraszóló változásokat előidézni. Nem tudom, hogy ez az Arany Hajnalra is igaz lesz-e, vagy sem, mindenesetre ahogy a világ figyelme a görög helyzetre, úgy az enyém a görög NS zenekarokra terelődött. A Mind Terrorist egy egyszemélyes NSHC megmozdulás, ami bemutatkozó lemezét az OPOS-nál jelentette meg (8 oldalas borító). Színvonalban nem marad el az élmezőnytől, és bár végig angolul szónokol a terrorista, rengeteg a hellén vonatkozás a lemezen. A „Last Man Standing”, és a „Dystopia” még slágerként is megjelölhető, és ha a korong többi része is hasonló lenne, akkor szerintem nagyobb fogyást produkált volna. Sajnos azonban rengeteg a beszélős rész, ráadásul 3 dal instrumentális, így a bő félórából nekem kb. 10 perc volt igazán élvezetes. Nagy kár, mert a már említett LMS a női énekkel egészen kiemelkedő, de ma már egy-két slágerrel nem nagyon lehet tartós sikert elérni, olyan erős a mezőny. 9+1 Szám 34:00 perc

Invictus – Wir Zeigen Dir Deutschland… (2012)

Invictus – Wir Zeigen Dir Deutschland… (2012) Nem ez nem a spanyol,nem is a horvát zenekar, bár mindkét országban műkődnek hasonló néven zenekarok. Ez az Invictus nem más, mint a rendkívül népszerű Nordfront, és a számomra tökismeretlen Vetaris nászából született project. Nem árulok zsákbamacskát azzal, ha elmondom, hogy nem a Vetaris neve miatt vettem meg a lemezt. Amire számítottam, az tulajdonképpen bejött. Nyugodtan elmehetne ez egy Nordfront sorlemeznek is, attól függetlenül, hogy a Vetaris mennyit adott hozzá a saját tehetségéből. Érdekes még, vagy már lassan megszokott, hogy a 8 oldalas szövegkönyv oldalait zavargásokról, felkelésekről készített képek díszítik. Mivel ez a fajta vizió már nem csak a sokat szidott szélsőjobbra jellemző, azt a következtetést kell levonnom, hogy itt most vagy arról van szó, hogy az emberek alapvetően elutasítják a rendet, vagy arról, hogy egyre többen érzik úgy politikai hozzáállástól függetlenül, hogy a jelenlegi világrend élhetetlen. Gyanítom inkább az utóbbi tükrözi az igazságot. 12 Szám 51:59 perc