Stahlgewitter – Auftrag Deutsches Reich

Stahlgewitter – Auftrag Deutsches Reich (2006) A Gigi vezette formáció megint összekapta magát, és az ADR-hel egy terjedelmes, és szokás szerint fantasztikus albumot tett le az asztalra. Az „1 intró + 12 új dal” kombinációt megfejelték 6 bónusz nótával. Én teljes mértékig meg vagyok elégedve azzal, amit a srácok zenei téren felkínáltak a korongon. Ha a muzsika valakinek mégsem jönne be annyira, akkor az csalódottságában felcsaphatja a „csekélyke”, 24 oldalas szövegkönyvet, hogy némileg feldobódjon. De nem hiszem, hogy sokan éreznének így. Mondanom sem kell, hogy a banda minden eddigi lemeze hatalmas siker lett, és mindegyiket be is tiltották. Ez se húzta sokáig. Pedig tökéletes alkotás. Talán ezért is tette indexre egy tökéletlen kormány… 19 Szám 70:55 perc

Hate For Breakfast – Squadrismo Hardcore

Hate For Breakfast – Squadrismo Hardcore (2009) Az olaszok leköszönő lemeze. Az előéletükről nem tudok sokat. Egyrészt mert olyan stílusban utaztak, ami nem áll közel hozzám, másrészt pedig kis példányszámú, többségében split bakeliteken szerepeltek, amik sokszor már az itáliai piacon gazdára találtak, így nem is kerültek annyira a látóterembe, hogy beindítsák bennem a fogyasztót. Azért azt még én is tudom, hogy albumok helyett időről-időre kislemeznyi hosszúságú anyagokkal lepték meg a rajongóikat. A SH (széthajtható fekete-fehér booklet) sem egy maratoni hosszúságú lemez. A 6 saját szerzemény mellé felsorakozott egy Angry Aryans feldolgozás (Advocation Of Violence), és a szemfülesek találhatnak két rejtett bónuszt is. Az egész hate-, és grindcore dalok keveréke. Bevallom, míg az előbbieket kifejezetten élveztem, az utóbbiakat nem raktam fel a kedvenceim közé. Tehetségesek voltak, de nem az én világom. 9 Szám 13:15 perc

Blue Eyed Devils – Murder Squad

Blue Eyed Devils – Murder Squad (1996) Sokaknak arról emlékezetes a „Murder Squad”, hogy ez volt a Blue Eyed Devils első önálló lemeze. Nekem inkább arról, hogy ez volt az a lemez, amiért egyszer majdnem megvertek. Az előzményekről annyit, hogy a századfordulón aktív Panzerfaust nem véletlen volt olyan népszerű. Nálam rendszeresen elrontották a rendelést, és szinte mindig rossz CD-ket küldtek. Amikor megírtam nekik a problémát, villámgyorsan küldték a jó lemezeket megspékelve pár bónusz CD-vel. A végén már szerintem minden vásárló azon izgult, hogy szúrják el a rendelését, mert így szinte minden vásárolt korongra jutott egy ingyenes anyag is. Az egyik ilyen „elnézést kérő” csomagban küldték el nekem a saját újranyomású „Murder Squad”-jukat. Én egyszer meghallgattam, átfutottam a bookletet (8 oldalas széthajtható szövegkönyv), aztán egy „jól van most már van egy ilyenem is” kézlegyintéssel feltettem a legmagasabb polcra. Aztán telt-múlt az idő, és egy házibuliban az egyik srác barátnője büszkén mesélte, hogy baromi drágán, de végre sikerült megszereznie a párjának karácsonyra. Talán nem kellett volna rávágnom, hogy ha szól, tőlem ingyen is megkaphatta volna azt a sz@rt. Lehetett volna finomabban fogalmazni, utólag már mindegy. A lényeg, hogy jó pár percen keresztül az életemért futottam nyomomban a lánnyal, és barátnőinek harcias csapatával. Nem így képzeltem, amikor azt kívántam, fussanak utánam a nők. A Blue Eyed Devils természetesen nem sz@r. A „Murder Squad” pedig szintén nem. Sőt igazán úgy fogalmaznék helyesen, ha azt mondanám, hogy talán a legjobb Old School Hate Core zenekar stílust teremtő anyagát tisztelhetjük a MS-ban. A stílus mellett a rövidség is újdonság volt egykor, de ezek a dolgok aztán szép lassan letisztultak. Az amerikaiak új színt hoztak az NS zenébe, és megalkották a máig töretlen népszerűségnek örvendő hatecore vonalat. Én is kicsit közelebb engedtem őket magamhoz az utóbbi években, de a rossz emlékek miatt nem szívesen hallgatom a MS-ot. 10 Szám 21:44 perc

Skrewdriver – Open Up Your Eyes DVD

The Complete Music Videos Collection 1989-2012 Ezen a DVD-n nem kisebb zenekar dalait hallhatjuk, mint a legendás Skrewdriver-ét. Ezt csak az analfabéták egyre népesebb tábora miatt írtam le. Bár, ha a borítót nem tudják elolvasni, kétlem, hogy ezekkel a sorokkal boldogulnának. De gondoltam kivételesen egy polkorrekt bevezetővel indítok, amiben annyi logika lesz, mint a jogalkotók jelenlegi munkájában. „A Skrewdriver nem a legjobb, de a legnagyobb.” Olvastam valahol az interneten. Ezt a szlogent pár éve már én is magamévá tettem, annak ellenére, hogy továbbra sem tartozom a legvérmesebb Skrewdriver fanatikusok közé. Nekem több mint egy évtizedbe került, hogy egyáltalán valamilyen szinten értékelni tudjam a ISD vezette csapat zenéjét. Az érdekes a dologban az, hogy végülis a zenekar háttértörténetének, és ISD életének alaposabb megismerése vezetett nálam ahhoz, hogy ma már elmondhassam, nincs olyan hét, hogy ne hallgassak Skrewdriver-t. Ehhez persze nálam (mint már írtam) nem elsősorban a csapat zenei teljesítménye vezetett, hanem a frontember élete, kitartása (Valljuk be, szegénynek semmi másról nem szólt az élete, csak arról, hogy amikor egy kicsit jobban ment a szekér, valamelyik kedves „bajtárs” átverte, vagy csak lelépett a kasszával. Ennek ellenére nem tért le az útról, mint sokan, hanem azt az örökérvényű igazságot követte, miszerint nem az NS eszme rossz, hanem az emberek között sok a sz@rházi.), és ha objektív akarok lenni, akkor az is, hogy már én is kivűlről fújom a ISD diszkográfiát, annyit hallottam az évek során. Tehát van egy hősünk (a szubkultúrák körében az egyetlen), és rengeteg fanatikus rajongónk, akik több mint 20 évvel Ian távozása után sem nyugszanak, és továbbra is a RAC nummero uno-jaként tekintenek a Skrewdriver-re. Egyikük a finn videókészítő Jäsä, akitől még mindig nem lehet elvitatni a legjobb modern NS filmkészítő címet. Ezúttal egy 18 videóklipp-ből álló válogatást adott ki (White Power, 46 Years, White Power – Klansmen Version, The Showdown, Before The Night Falls, AntiSocial, Voice Of Britain, Smash The IRA, I Don’t Like You, Street Fight, Our Pride Is Our Loyalty, Europe Awake, Memories, AntiSocial – Peel Sessions ’77, Red London, Midnight Train, This Little Piggy, Night Trains). A dalok a készítés szerinti kronológiai sorrendben vannak, meglehetősen kellemesen illusztrálva. A klippek elején általában kapunk némi infót is, de ezek annyira vérszegények, hogy szinte említésre sem méltók. A tartalom ezzel szemben élvezetes, de sok alkotást nem először láthatunk (szerepeltek már a Rock ’n’ Racism, vagy a Kriegsberichter sorozaton). Ez még nem is lenne probléma. A nagyobb baj az, hogy már megint nincs léptetés, ami megint idegörlő tekergetéshez vezet. Ha ez nem lenne, akkor tökéletes kiadvány lenne, így viszont… Az értékelést inkább a többi vásárlóra bízom. 55 perc. Menü nincs, és jelenetválasztás sem.

Pluton Svea – Stöveltramp

Pluton Svea – Stöveltramp (1995) A Pro Patria zenekar tagjaiból alakult Pluton Svea második lemeze. Mint az együttes albumainak többsége, ez is megért egy újrakiadást. Mivel svédekről van szó, így találunk angol nyelvű dalokat is. Szám szerint 4-et. Ennél a lemeznél nem tudom elsütni, hogy az anyanyelvűkön előadott számokat szeretném jobban, mert már unom, hogy mindenki angolul énekel. Az angol, és a svéd dalok között is vannak gyöngyszemek (Hail The Swastika, Stöveltramp, (Inter)Nationalen, There’s Hate, stb.). Körülbelül az album fele pályázhatna egy NS slágerlistás szereplésre, és ezeket olyan töltelékszámok támogatták meg, amikkel sok zenekar szívesen kiegyezne. A No Remorse feldolgozás (Invisible Empire) is példásra sikerült. Szerintem a legjobb PS anyag, amit valaha piacra dobtak. 11 Szám 30:34 perc

Kilgore – Just One Thing

Kilgore – Just One Thing (2011) Az elsőn a Clint Eastwood által megformált Piszkos Harry, a másodikon egy felakasztott hulla, míg a mostani Kilgore lemezen egy hiányos öltözetű nőszemély szerepel. Ezek alapján a látvány fokozatosan javul, de hát a borító csak egy része annak a dolognak, ami eladja a lemezt. Nos, a zenét a Death’s Head fenegyereke Jessie szolgáltatja, mint szinte minden mást is a Kilgore-ral kapcsolatban, mivel ez (is) az ő személyes project-je. Bulizós, vidám muzsika, amit nem kell nagyon komolyan venni, inkább élvezni. Nálam ehhez is, mint minden máshoz hangulat kell. Amikor ez megvolt, akkor tényleg kellemes perceket szerzett nekem a JOT. Remélem másnak is. 10 Szám 37:47 perc

Konkwista 88 – Nacidos Para La Gloria

Konkwista 88 – Nacidos Para La Gloria (2003) Ramiro az Estirpe Imperial énekese összeállt a Konkwista 88 lengyel veteránjaival, majd munkájuk gyümölcsének a „Nacidos Para La Gloria” (Dicsőségre született) címet adták. Az ötlet, hogy a spanyol énekes anyanyelvén tálalja a K88 slágereket nem rossz, az eredmény sem, de gyanítom, hogy az utókor számára a projectnél jobban megmaradnak a klasszikus EI, illetve K88 anyagok. Ezen kívül bár a játékidő nem kevés, mégis egy kicsit rövidnek érzem. Akárhogy is nézzük, egy feldolgozáslemezről beszélünk, és lett volna miből meríteni. Mint említettem, az ötlet jó volt, de szerintem többet is ki lehetett volna hozni belőle. 18 oldalas, széthajtható szövegkönyv. 9 Szám 38:08 perc